5.rész - Portré és az a titokzatos fénykép

Ez egy portré lesz. Már egy ideje rajzoltam, majdnem kész voltam, mikor kizökkentett cselekedetemből valami...
-Kíra..-hirtelen a hangadó felé kaptam a fejem. Megijedtem.Suga te beszélsz álmodban? Öhm..Most mit kéne csinálnom?
-Kíra..ne menj el..-nyögött. Velem álmodik? Szerintem felfog ébredni. Gyorsan visszaraktam a cuccaim az ágy alá úgy ahogy van, lekapcsoltam az éjjeli lámpát és lefeküdtem Sugával szemben. Utálom ha nem tudom befejezni a rajzaim, de majd holnap folytatom..Habár már éjfél elmúlt, de mindegy. Hallottam még, hogy Suga nyögdécsel és a nevemen szólít..De ez nem minden..Át is ölelt..Mi van? Nem, ez..Komolyan átölelt? Tudom, hogy alszik, de akkor is..Ha ezt megtudja..De hiszen nem is kell neki erről tudni. Úgysem örülne neki. Gondolataimat félbehagyva elaludtam.

2015.07.25.

Reggel arra keltem, hogy valaki bejött a szobába és kattant valami. Suga még mindig alszik és engem ölel. Hogy bír ennyi ideig mozdulatlanul aludni? Jézusom. Nekem fel kell kelnem, amúgy is megnézem ki jött be a szobába. Kimásztam Yoongi öleléséből és a szekrényhez siettem. Nem választottam most ruhát, hanem ami a kezembe került azt vettem fel.Yoongi úgyis alszik, nem fog meglátni. Ezután gyorsan bementem a fürdőbe és a szokásos reggeli tevékenységeim is megcsináltam.
Csoda, hogy most nem nézek ki olyan szörnyen, mint szoktam.
Lementem a többiekhez, már mindenki fent volt. Hű, biztos jól kipihenték magukat, nagyon fittek.
-Jó reggelt!-törtem meg a nagy pakolászást.-Milyen hiperaktívak vagytok! -ásítottam.
-Ti nem..Vagyis te nem alszol még?-kérdezte Hoseok.
-Nem..Valamelyikőtök feljött a szobába és felébresztett.
-Őőő..Értem..Hát pedig nem volt fent senki a szobátokba, viszont behívtak megint egy fotózásra.
Szóval majd kell a sminktehetséged és fel kell kelteni Sugát!-hadarta Taehyung.
-Ahha..-fogtam fel nagy nehezen. Mit várnak? Most keltem fel.
-A te feladatot lesz Kíra, hogy felkeltsd Yoongit!-mondta Jin.
-Miért pont az enyém?
-Mert..Te biztosan aranyosan tudsz embert felkelteni, nem úgy mint mi. Ha mi ébresztünk, akkor kirángatjuk az ágyból. Szóval nyomás!-hadarta Namjoon míg pötyögött valamit a telefonján.
-Hát jó.-sóhajtottam és visszamentem Sugához aki még mindig nagyban aludt. Hogy tud több mint tíz órát aludni? Ezt a képességet nekem is ki kéne tanulni. Megkerültem az ágyat, így most a háta mögött vagyok, majd óvatosan fölé hajoltam.
-Suga..Pszt..Kelj fel, fotózásra kell mennetek!-suttogtam.
-Hmmmm..-fordult felém.-Te mit csinálsz?-dörzsölte meg szemét.
-Na végre hogy felkeltél! -mondtam immár hangosan.-Újabb fotózásra kell mennetek!-fontam össze magam előtt karjaim.
-Mi van? Ajj..-takarózott ki, mikor megláttam, hogy nincs rajta nadrág csak boxer, tágra nyíltak szemeim. 180 fokos fordulatot tettem. Basszus erre nem voltam felkészülve!

~Yoongi szemszöge~

Arra keltem, hogy valaki a nevemet suttogja. Mikor meghallottam megint azt a bársonyos hangot, tudtam hogy Kíra az. Belül mosolyogtam de kívül ez nem látszott csak a fáradságom.
-Hmmmm..-fordultam felé, hogy jobban lássam gyönyörű arcát.-Te mit csinálsz?-dörzsöltem meg szemem.
-Na végre, hogy felkeltél! -mondta számomra fülsüketítő hangon.-Újabb fotózásra kell mennetek!
-Mi van? Ajj...-nem igaz már, nem lehet egy szabadnapunk se! Kitakaróztam. Elfelejtettem, hogy nincs rajtam nadrág, amit Kíra is észrevett. Elfordult. Úgy látszik zavarba hoztam.
-Nem kell zavarban lenned. Nem láttál még fiút alsóba?-kérdeztem tök természetesen. Szegény azt se tudta mit mondjon, csak elpirult.
-Öhm..Öltözz fel aztán gyere le!-és ezennel kisietett a helységből. De kis cuki mikor zavarba van. Többször kéne ezt csinálnom. De az ő kedvéért nem fogok nadrágot venni éjszaka. Mindenesetre felöltöztem. Hát szépen elfoglalt két szekrényt. Ezt a berendezősdit még megbeszélem vele, az tuti.
Lementem a többiekhez, akik ebédeltek. Igen, már ennyi az idő. Nagyon király!
-Mi a kaja?-kérdeztem éhesen, remélem valami finom.
-Szendvics.-mondta csámcsogva V.
-Hát azt hittem valami finomabb.-húztam a szám.
-Örülj, hogy ez is van! Menj el boltba ha mást akarsz enni. -"üvöltötte" le fejem a maga módján Jin.
-De ebédre szendvics?
-Mondom hogy örülj, hogy ez is van! Üres a hűtő! Nézd meg ha nem hiszed el..
-Jó, majd valamelyikőtök lemegy a boltba. Én biztos nem! -tettem fel kezeim magam mellé védekezés képp.
-Akkor majd elmész Kírával.-nézett az említettre a hercegnő.
-Felőlem..-néztem rá én is, pluszba még rákacsintottam. Most már zavarba fogom ejteni, amennyire csak tudom. Megint elpirult, mint fent. -Mi a baj Kíra? Miért pirultál el?-cukkoltam.
-Semmi..-nyelte le az utolsó falatot ami a szájába volt.
-Finom volt a szendvics?-kérdeztem.
-Ü-ühüm..-nézett rám kicsit furán. Nem tudta mire akarok kilyukadni és zavarában egy pohár vizet kezdett el inni.
-És szerinted én finom lennék számodra? -sikeresen félrenyelt mondatom hallatán, ahogy a többiek is meglepődtek. Kivéve V-t, Jimin-t, J-Hope-t és Kookie-t. Ők elkezdtek röhögni.

~Kíra szemszöge~

Mi a baja ennek a gyereknek? Értelmi fogyatékos? Mi az hogy finom lenne számomra? Úristen, hova kerültem?! Szerencse, hogy nem fulladtam meg a víztől. Hajszálon múlt..
-Nem mehetnénk már a fotózásra? -kérdeztem őket nyugtalanul. Egyre jobban zavarba hoz.
-De, persze. Máris indulunk.-kezdett pakolni Namjoon. Úgy látszik ő és Jin a legnormálisabbak a bandában.
-Remek. -álltam fel az asztaltól.

*Fotózáson*

Egyesével kell őket kisminkelnem és pechemre már csak Suga maradt.
-Na gyere te! -térdeltem le elé, míg ő a puha széken ült. Nem baj, földön jobban szeretek sminkelni.
-Hmm..Most perverz dologra gondoltam..-mosolygott kajánul. Ne pirulj el Kíra, nem szabad!
-Mikor nem?-erre felnevetett. Elővettem a szemceruzát és elkezdtem vele dolgozni.
-Amúgy..nagyon..sz..
-Igyekezzetek, Suga következik! -rontottak be az ajtón. De jó, hogy sose tudjuk befejezni amit akarunk mondani!
-Rendben, úgy is már készen van.-mondtam, mire kiment.-Mit szerettél volna mondani?-tettem le a sminket.
-Semmit.-szerintem elgondolkodott hogy milyen pimaszul bánt velem ma. -Megyek..Megnézel fotózás közben?
-Szeretnéd?
-Igen.-mosolygott.
-Wow..Van kedves oldalad is? Nem is tudtam.-nevettem, amire csak egy grimaszt vágott.
-Menjünk.-Yoongi kiment, megmondtam, hogy majd én is megyek nemsoká, csak összepakolok.

-Ilyen béna pózt...Komolyan én is jobban beállok mint Suga..-mondtam a mellettem álló V-nek.
-Szívesen megnézném.-mosolygott.-Nem akarsz valamelyikőnkkel pózolni? -húzta száját egy széles vigyorra.
-Hát..majd talán egyszer, de nem most.-néztem vissza Yoongira, aki viszonozta ezt a cselekvést. Megint tartottuk a szemkontaktust, majd közeledett hozzám.
-Hallom bénán pózolok..-suttogta fülembe. Na de jó! Visszajött a régi énje. Már pedig kezdtem örülni, hogy kedves és romantikus srác lesz. Romantikus? Miért lenne romantikus? De ha már perverz, igazán lehetne az is.

Egész úton csend volt. A fiúk elvoltak fáradva, én beszélgettem a főnökömmel és még egy másik csajjal. Nem rég ismertem meg. Úgy hívják, hogy Haneul. Ő a fiúk fodrásza. Elvoltunk a fotózáson. Nagyon kedves lány, és nagyon hülye..Persze jó értelemben. Majdnem olyan pocsék múltja volt, mint nekem. Csak neki van egy bátyja. Vele élt, nem pedig egyedül. Gondolatimat abba kellett hagynom, kiszálltunk a kocsiból. Bementünk én egyből felrohantam a szobámba. Megint, hogy eltelt az idő! Itt van öt óra..Lepakoltam a cuccaim, amit vittem és felkordult a gyomrom. Éhes vagyok. Mikor ettem utoljára? Délben..Csinálni kéne vacsit, de azt mondta Jin nincs itthon semmi. Az én házamba meg a  kajám a hűtőbe fog megrohadni. Mindegy, megnézem mi van a hűtőbe, hátha valami magyar kaját összetudok dobni.
-Srácok! Konkrétan üres a hűtő, vagy van benne valami?
-Hát..tojás..ennyi az egész. De mit csinálsz te tojásból?-kérdezte V, miközben Suga bevágta a szoba ajtaját.
-Megint durcázik? -néztem fel az emeletre, de értették kiről beszélek. -Amúgy magyar kaját csinálok.-dicsekedtem.
-Nem, most csak ilyen kedve van. És..magyar kaja? És ha nem ízlik? Mi is éhesek vagyunk! -grimaszolt V.
-Nyugi van, ízleni fog. -és nekiláttam elkészíteni a kaját.
-Na, mivel készítesz a semmiből kaját, elmondom, hogy én voltam fent a szobátokba és..lefotóztam ahogy alszotok..Suga komolyan átölelt?-vigyorgott.
-Tessék?-lepődtem meg. -I-igen átölelt, de aludt. Nem volt magánál. -néztem vissza a serpenyőben lévő tojásra.
-Peersze..Nem szokott csak úgy ölelgetni "idegeneket".-mosolygott és megmutatta a képet.
-Ezt azonnal töröld ki a szemem előtt!-emeltem fel kicsit a hangom.
-Miért? Olyan aranyosak vagytok! Nem tudom, mit fog szólni. biztos tetszeni fog neki.-vigyorgott továbbra is.
-Nem! Taehyung, ezt töröld ki! Nem szabad meglátnia! Nem fog neki tetszeni!-zártam el közben a gázt.
-Kíra! -hallottam egy ismerős hangot közeledni. Ez az ismerős hang Suga volt.

~Yoongi szemszöge~

Felbaszták az agyam! Vagyis az érzelmeim baszták fel. Miért vagyok ennyire barom?
Mikor bementem a szobába, az ágy alatt lévő cuccok keltették fel figyelmem. Mi ez? Mióta van ez itt? Közelebb mentem hozzá és megvizsgáltam. Ezek rajzok..Ezek Kíra rajzai? És ez én vagyok? Ezt..mikor csinálta? Igaz, még nincs befejezve, de annak ellenére káprázatos.Tegnap óta ismerjük és már is lerajzol? Méghozzá engem? De nem is láttam rajzolni..Várjunk..Ez akkor készült mikor alszok! Ilyen gyönyörűen rajzol? Miért nem mondta? És itt egy csomó BTS kép is. Miért nem mondta hogy szeret minket? Azt tudjuk, hogy ismer, de azt nem, hogy szeret is minket. Nem akarta, hogy megtudjuk, ez tény. De miért nem? Ezek nagyon szépek! Csak mind olyan szomorú. Mindegy, megyek és megkérdezem. Vittem magammal a rajzot is. Mikor megláttam, hogy a tűzhelynél van, egyből letámadtam.
-Kíra!-rám nézett.-Te minden bandáról készítesz portrét?

Annyeong emberek! ^3^ itt az 5. rész is! Jó olvasást! :)