13.rész - Csak barátok!

-Itt lakom...-jöttek le a többiek az emeletről.
-Felébreszted Kírát..-suttogott Kookie, mégis jól hallhatóan.
-Már fent voltam..-lépett ki a csajszi a csapattársam hálójából.
-Na, és hol is voltál te pontosan?-faggatott Hoseok.
-Nem tök mindegy az neked?-közben folyamatosan bámultam Kírát, aki azt se tudta mit csináljon. Kerülte a tekintetem. Most csalódtam magamban..És..nem merem elmondani Kírának, pedig nagyon el kéne. Nem hagy nyugodni.
-Nem, elvégre a barátunk vagy, Yoongi!-mondta Kookie, ami jól esett...De mivel nagyon szeretik Kírát, és ha megtudják, hogy ezt tettem vele, egyből nem így gondolják. Ez a mondat megmosolyogtatott, de el is tűnt, mikor rágondoltam arra a bizonyos cselekedetemre. Már bánom..
-Kíra, tudunk beszélni?-vettem a bátorságot és megkérdeztem. Látszott rajta, hogy mindjárt elkezd sírni, de válaszolt.
-Gyere..-intett fejével a szobám felé. Én mentem utána, de Hoseok megállított.
-Nehogy megmerd bántani!-suttogta, hogy ne hallja meg Kíra. Bólintottam. Felmentem a lépcsőn majd a szobába és bezártam az ajtót. Rám nézett szomorúan és összeszedte magát, hogy kinyögjön valamit.
-Ha csak azt akarod mondani, hogy sajnálom, semmi értelme a beszélgetésnek..-igaza van.
-Akkor mit mondjak? -közeledtem felé.
-Azt, hogy nem leszel többet féltékeny! Már kurvára elegem van belőle, hogy mindig ugyanazért duzzogsz! Jelentéktelenül aggódsz miattam. Világosan megmondtam neked is és Máténak is, hogy csak barátok vagyunk! A kezedet meg neked is fogtam már, mert barátok vagyunk! Nem csak a szerelmesek fogják egymás kezét Suga!-kezdett kiabálni. Igaza van, de én meg sem ilyen gondolkodású vagyok..Sajnos.
-Mindegy is..Azt csinálsz amit akarsz.-ment volna ki a szobából, de visszatartottam. Egy ideig kiabált, hogy engedjem el, de persze ezt nem tettem. Mikor már elhallgatott, és beletörődött, hogy elkaptam, a falhoz nyomtam és jó közel hajoltam hozzá.
-Csak tudod, szeretnélek a birtokomba venni.

~Kíra szemszöge~

Jaj, de örülök, visszatért a régi Suga. Ez már unalmas..
-Mondtam, hogy velem ne legyél ilyen, én csak azt a kedves Yoongit szeretem, nem ezt az..idiótát!-elengedett. Érthetetlen hülye gyerek. Kifutottam a szobából le a nappaliba a többiekhez.
-Mi a baj? Mi történt?-faggattak. Elegem van már ebből is..Idáig egy nap nem telt el úgy, hogy ne kérdezték volna ezt meg.
-Visszatért a régi Suga..
-Észrevetted már amúgy, ha azt mondod hogy Suga, akkor utálod őt, ha azt, hogy Yoongi akkor kedveled, de ha Gigit, akkor meg jól elhülyülsz vele. Szóval most utálod, mi?-nevetett J-Hope. Nagyjából értettem mit mond, és igen. Észrevettem.
-És most Suga újra bezárkózott a szobájába durcázni.-énekelte Jungkookie.
-Szokásosan.-csatlakoztam.
-De szép énekhangod van Kíra!-ámult el maknae.
-Persze..-nevettem. -Csodálatos.
-Komolyan mondom! Énekelsz nekünk valamit?-kapcsolta minden csatornára a tv-t ahol zene van. -Ezt ismered?
-Hogy ne ismerném? -ment GD és Taeyang közös száma. Kérésükre elkezdtem énekelni, a számomra szar hangommal. Mikor vége lett -hála a jó istennek! -megtapsoltak. Köztük Suga is a lépcső aljánál.
-Szeretnél valamit?-szólalt meg Jimin.
-Ne kezeljetek már ennyire úgy, mintha a világ legnagyobb problémáját követtem volna el!-csörgött a telefonom. Máté volt az, hogy tudunk-e találkozni.
-Most?..Aha, persze..A parknál, jó? Igen,-nevettem- a szokásos helyen. Nem kell semmi, csak gyere el, beszélni akarok veled! Rendben akkor tali fél óra múlva.-csaptam le a telefont és felfutottam a most már Jiminnel közös szobánkba elkészülni. Mivel még pizsibe voltam és meg se voltam fésülve, kapkodtam nagyon. Kontyba tekertem a hajam, felvettem egy virágos inget és a hozzá tartozó farmer rövidnadrágot. Enyhe sminket is felkentem arcomra, ne nézzek ki nagyon borzasztóan. Ránéztem az órára, hát már bőven eltelt fél óra. Még szerencse, hogy itt van nem messze a park.
-Majd jövök, sziasztok!-futottam a találkozó helyszínére. Már ott ült, szegény várt engem. Folyamatosan nézte az óráját.-Máté!-ültem le a padra. Pontosabban csúsztam.
-Ez aztán a landolás!-nevetett.
-Az.-kuncogtam és pirultam is egyben.
-Mit szerettél volna mondani?-kérdezte. Most elmondjak neki mindent? Mindent, ami történt velem?
-Hát..hogy..Ugye van Suga..
-A BTS-es Suga?
-Igen..Na, vele összebarátkoztam,a és féltékeny rád. Dióhéjban ennyi. -erre a mondatomra nagyot nevetett.
-Még hogy rám féltékeny? Jézusom, mi csak barátok vagyunk! Amúgy is van egy lány aki tetszik..És bocsi de nem te vagy az.-nevetése átváltott mosolygásra.
-Nem haragszom, szerintem..Nekem is van valaki aki tetszik.-Rájöttem, hogy Yoongi tud rohadt perverz lenni, bunkó meg féltékeny meg erőszakos meg minden, de én legbelül... szeretem..
-Én tudod, mindig is szerettem volna lánybarátot..
-Én is így vagyok, csak fiúval..
-Akkor ezt..megbeszéltük?
-Szerintem..igen.-mosolyogtam.-Felvettem diktafonon amit mondtál, hogy legyen bizonyítékom, ha mégsem hiszi el.
-De egy ember akkor féltékeny, ha szeret valakit és nem akarja elveszíteni, meg hogy több figyelmet fordítson rá az a bizonyos személy. Nem de?
-De igen. Mire akarsz kilyukadni?-kíváncsiskodtam. Érdekelt sztorija.
-És szerintem Suga szerelmes beléd..De ha szerelmes, akkor meg kéne benned bíznia. Tehát akkor miért ne hinne neked?-milyen igaza van..
-Te mióta gondolkodsz ilyen jól?-én hozzá képest nulla vagyok..Vagy talán mínusz.
-Van hozzá tehetségem.-mosolygott, majd megölelt.
-Baj ha én most megyek?-öleltem vissza és így maradtunk egy kis ideig.
-Nem, szerintem nekem is el kell mennem. Bevásárolok otthonra. Üres a hűtő.
-Ismerős.-kuncogtam.-Na akkor, Máté..Találkozunk legközelebb.-pusziltuk meg egymást és mindketten az ellenkező irányba mentünk.

-Megjöttem.-motyogtam magam előtt. Nem akartam nagyon feltűnősködni, de úgy látszik sikerült.
-Hogy hogy máris itthon?-érdeklődött Gigi.
-Hiányzott az én drága..plüsskutyám.-találtam ki valami baromságot. 
-Ja, azt hittem már én.-mutatott magára Taehyung.
-Mind hiányoztatok.-léptem oda a kanapén ülő V-hez és megöleltem.-Yoongi feljönnél velem a szobába? Van egy kis mutatni valóm.
-Máris szobára mentek? Fúúj.-vágott Jungkookie hülye pofát.
-Nem, te hülye! Valamit akarok mutatni neki, amit szeretném ha nem látnátok. Tudom illetlenség de most ez legyen a legkisebb bajom.-hadartam és húztam magammal Yoongit a szobájába.
-Na.-hajtottam be az ajtót, hogy majd kitudjak menni. Nem akarok mindvégig ott lenni, hagyom egy kicsit gondolkodni.-Ezt hallgasd meg, és gondolkozz el, légy szíves!-benyomtam a lejátszót, odanyomtam Suga kezébe és leült az ágyra vele. Én kimentem a szobából le a fiúkhoz, újra.
-Nami, menj arrébb!-toltam le a lábát a fotelról, ő pedig engedelmeskedett nekem.
-Na, nem együtt nézitek azt a valamit?
-Nem, úgy döntöttem jobb, ha egyedül nézi. Hadd gondolkodjon csak el. 
-De mit mutattál neki?-kérdezte Hoseok. Mindenki faggatós kedvében van ma?
-Egy bizonyítékot, hogy nincs miért féltékenykednie. Mikor találkoztam Mátéval, felvettem a beszélgetésünket, ahol bevallja, hogy neki más tetszik és, hogy mi csak barátok vagyunk.
-Ügyes.-kacsintott RapMon.
-Kíra!-hallatszott az emeletről egy hang. Na vajon ki lehet az? Válaszul csak felmentem.
-Tessék?! Elég bizonyíték? Más tetszik neki. Mondtam, hogy csak barátok vagyunk, semmi több! Nem értem miért kell egyből féltékenykedni, annyira, hogy már átmegy erőszakba.
-De..Én..Igaza van..Tényleg szépen fejezte ki magát, mikor a bizalomról volt szó. Tudod..
-Ühüm. Persze, hogy tudom, ott voltam mellette.-támaszkodtam az ajtófélfának.
-E-elnézést kérek..-jött oda hozzám, hogy megöleljen, amit most viszonoztam.
-Nem haragszom, de remélem nem csinálsz vagy csináltál baromságot!-karoltam át jó szorosan.
-Hm..Nem..-sóhajtott egy kicsit, majd ebbe a pózba maradtunk pár percig.

~Yoongi szemszöge~

Szörnyű volt ezt hallgatni. Hogy lehetek ekkora faszfej? Egy ekkora barom? És szörnyű volt hazudni is..Mikor mondom el neki? Mikor lesz rá alkalom? De ez már nem állapot ahogy én viselkedek.
Komolyan, már nekem fáj, hogy ezt kell csinálnom. De mit tehetnék, most úgy őszintén? Mit?
-Kíra..?
-Tessék?-nézett fel rám.
-Akkor most béke van?
-Az hát.-döntötte vissza fejét a mellkasomra.
-És tegyük fel, hogy valami rosszat csináltam. Akkor is béke lenne?
-Hm..Attól függ mit tettél. Miért mit csináltál?-hámozta le magáról kezeim.
-Csak kérdeztem. És még, hogy..Mi is csak barátok vagyunk?
-Öhm..Hát..Én..Nem tudom.De remélem ez a szint megmarad. Legalább.Én nem szeretnék veled haragban lenni. De most csináljunk valamit, mert megzavarodok!
-Szerintem is. Lemegyünk a többiekhez?
-Persze-persze.
Lementünk. Vagyis én vittem le Kírát menyasszonypózba a nappaliba. Remélem majd egy jó pár év múlva is így fogom vinni. Mikor leértünk a többiek eléggé meglepődtek, hogy kibékültünk.
Taehyung Hoseok Jimin és Jungkook, a négy leghülyébb kitalálta, hogy játszunk valami hülyeséget. Hát ők el is voltak, én csak Kírával ültem a fotel előtt. Én védelmezően mögötte, ő pedig az ölembe.
-Lerajzolsz majd így minket? Ezt megakarom örökíteni.-suttogtam közel hajolva füléhez.
-Szeretnéd?-beszélt vissza szintén halkan.
-Igen.-mosolyogtam majd megsimítottam hátát és egy hajtincsével kezdtem játszani.
-Akkor..-váltott hangosabb hangnembe.-Valaki lefényképez minket?
-Persze, várjál akkor.-kereste Namjoon a telefonját.-Addig se kell néznem ezeket az idiótákat.-nevetett majd megcsóválta fejét. -Meg is van!
-Shhh! Én nézném, legalább van min szórakozni.-röhögött Jin, majd mikor ezt észrevette eltakarta száját kezével, szokás szerint.
-Na, csíz!-fotózott le RapMon.
-Kösz, tesó!-pacsiztam le vele.
-Na, akkor hozom a rajzcuccot és máris kezdem!-állt fel majd feltrappolt a lépcsőn ezzel nagy hangzavart keltve.

-Hogy szeretnéd?-ült vissza rám.-Fekete-fehérbe vagy színesbe?
-Fekete-fehér tökéletes lesz.
-Na látod! Én ezt a Yoongit szeretem!-puszilta meg arcom..Bárcsak azután is így éreznél, miután elmondom, mit tettem múlt éjjel.
 Már több mint két órája mozdulatlanul ültünk, mikor muszáj volt megszólalnom.
-Bakker már nagyon zsibbad a lábam!
-Nyugi, mindjárt kész vagyok! Kibírod ezt a tíz percet.
-Öhm..Oké, utána mondok valamit.
-Kaja után!
-Kaja után..-sóhajtottam. Hogy fogom neki elmondani? Félek..Nagyon félek, nem akarom elrontani a köztünk lévő jó kapcsolatot, ami végre -sok hullámvölgyön után- rendeződött.


Hali ^^
 Örülök, hogy idetévedtél, és hogy követed a részeket :) 
Már megvannak az időpontok, hogy mikor hozom a következő részeket :) De egyelőre nem árulom el. Bocsánat, hogy ilyen kevéske szöveg lett, próbálom húzni, hogy ne egyből a lényegre térjünk. Kicsi pihi is kell a sztoriba. Nyugalom, nem kell mindig felhajtás..Habár most is az van.
És bocsánat azért is, ha valakinek csalódást kellett okoznom! :|
Jó olvasást!