16.rész - Megkérhetlek valamire?

Mert az biztos, hogy nem vetetem el, és nem is adom oda senkinek. A doki elkezdte nézni a tesztet, majd pár perc kínzó csend után megszólalt.
-Kisasszony, ez a teszt pozitív. Ön terhes.-ekkor omlott össze bennem egy világ..
-És ez biztos..?-szólalt meg Suga.
-Igen, ez már biztos. A teszt nem hazudik.-én csak ültem az ágyon és gondolkoztam. Mit kéne vele csinálnom? Nem szeretném elveszíteni, azért csak egy gyerek. Ránéztem Sugára és látszott rajta, hogy ha nem nyilvános helyen lenne, biztos kinyírná Mátét. De én is. Tenyerét arcába nyomva idegeskedett. Szerintem ő se fogta fel pontosan, mi a helyzet.-Szeretnének kérdezni vagy mondani valamit?-nézett ránk az orvos. Látta rajtunk, hogy mennyire lesokkoltunk. Legalábbis én nagyon. Nemlegesen megráztam fejem, majd hasamat kezdtem simogatni. Yoongi felállt a székből, majd felém sétált és levett az ágyról.
-Köszönjük doktor úr. Viszlát.-hajolt meg Yoongi.
-Viszlát..-köszöntem én is, majd kimentünk az ajtón és utunk a kocsihoz vezetett. Addig síri csend volt köztünk.
-Vezetsz, vagy...hívjak sofőrt?-álltunk meg az autónál.
-Vezetek.-nyögtem ki nehezen ezt az egy szót is. Mi lesz ezeknek a következménye?
-Biztos, szerelmem?-karolta át derekam. Olyan jó, hogy még így is szeret. Tudja, hogy egy gyereket hordok a szívem alatt, ráadásul úgy, hogy meg sem volt tervezve. De fura ezt kimondani...
-Biztos.Yoongi, jól vagyok, csak..Csak egy gyerek fejlődik bennem..-néztem a földre.
-Jól van. Akkor menjünk gyorsan. Elmondjuk a többieknek is?
-Igen, jobb ha tudnak róla.-váltam el tőle és beültem a kocsiba, ő pedig mellém. Most nem mentem olyan gyorsan, mint szoktam. Örülök is meg nem is. Szerettem volna gyereket, amit meg is kaptam, csak nem úgy ahogy terveztem. Azt hittem majd egy olyan fiú lesz az apja, aki szereti és neveli. De nem..Megerőszakoltak. Ha esetleg mégis úgy döntök, hogy megtartom a gyereket, nem tudom hogy fogom elmondani neki mindezt. De gondolkodtam azon is, hogy Yoongit..De ez nem jó ötlet..Mindegy, majd otthon felhozom ezt a témát és megbeszéljük.


-Sziasztok.-mentünk be a dormba.
-Sziasztok, meséljetek!-jött ki Jin a konyhából mi pedig bementünk a nappaliba, ahol már az összes többi bandatag várt. Én leültem V mellé, Suga pedig velem szembe.
-Ki mondja el?-kérdezte az utóbb említett személy. Nem szóltam semmit, de vette a lapot.
-Szóval az van, hogy Kírát teherbe ejtették. Méghozzá Máté. A hülye kis..-közbevágott Jin.
-Kíra terhes vagy?-nyíltak tágra szemei. Bólogattam, miközben sírásomat akartam visszafojtani, de nem ment.-Ó, drágám, nyugi. Egy gyerek nem olyan nagy..baj..-fogta fel végül, hogy egy gyerek rohadt nagy felelősséggel jár.
-Jin, nem érted? Egy megerőszakolás miatt estem teherbe! Nem így akartam gyereket. Tudom, nézzük a jó oldalát. Egy gyereket megszülni jó érzés, meg az is, hogy anya lehetsz..De ha nincs előre megtervezve, akkor ez mind egy rakás teher! 21 évesen hova akarnék még gyereket? Elvetetni meg nem akarom, se odaadni másnak, mert azért csak én vagyok az édesanyja, de ha nincs apja..-kiabáltam a konyhatündérünknek miközben már úgy sírtam, mint egy kisbaba. Kicsit megijedtek a többiek, én pedig már nem bírtam ezt tovább. Felmentem Suga szobájába, ahol előkerestem a telefonom. Úgy döntöttem felhívom anyát, neki úgyis van elég tapasztalata ebben az egészben, hátha tud segíteni. Kicsit félek, rég nem beszéltem vele, de szerintem joga van tudni...Most az egyszer. Eleinte kicsöngött hosszan, de utána beleszólt.
-Anya..-suttogtam, mikor hallottam, hogy bejön valaki.-Tudom, hogy régen kerestelek, de..Mindegy, lényeg az, hogy..Hát tudod, megerőszakolt Peti egyik barátja és terhes lettem, nem tudom mit csináljak, kérlek segíts!-hadartam a szavakat kicsit flegmán. Nem akarta elhinni, ideakart repülni Koreába, de nem engedtem neki. Végül telefonos segítséget kaptam..Ennyi erővel felhívhattam volna a tudakozót is.
-Kit hívtál?-kérdezte Yoongi. Ő jött be.
-Anyámat..Segített egy kicsit..-ültem le és dobtam el telefonom a szoba túloldalán lévő sarokba, de Yoongi visszahozta nekem.
-Nem kéne ennyire dühösnek lenned..-ölelt át.-Nem nagy dolog..
-Yoongi, ne kezdd te is! Látszik, hogy nem ismered a nőket...-jelent meg arcomon egy halvány mosoly.
-Jó, de..-vágtam közbe.
-Megkérhetlek valamire?-most, hogy bátorságot gyűjtöttem, hogy felhívtam anyámat, erőt vettem magamon, hogy megkérdezzem Yoongit...
-Persze kincsem, mondd.-puszilta meg a homlokom és elhúzódott egy kicsit.
-Öhm..Nem tudom hogyan fogsz reagálni de..nem szeretném a gyereket sem elvetetni, sem odaadni másnak..Felakarom nevelni..Yoongi..
-Mire akarsz kilyukadni?-kérdezte kicsit izgulva.
-Lennél a gyerekem apja?-néztem mélyen szemeibe. Látszott, hogy jobban lesokkolt mint az orvosnál és még az is, hogy nem örül mit mondjon, de nem akar megbántani.
-Öhm..-kereste a szavakat, míg én sóhajtottam.
-Jó, semmi baj..-legyintettem.

~Yoongi szemszöge~

Most komolyan azt kérte, hogy legyek a gyere apja?! Én..jó, igaz, hogy mindennél jobban szeretem Kírát, de ez így gyors. Nem tudom mit mondhatnék erre. Nem akarom megbántani, de leesett neki, hogy a válaszom nem..
-De akkor sem fogom elvetetni, ha kell, felnevelem egyedül, de..-kezdett zavarba jönni-..mindegy.-állt fel majd követtem én is cselekvését.
-Kíra..-fogtam meg mindkét alkarját.-Végig ott leszek melletted, de...nem akarok az apja lenni..Igaz, azt mondtam, hogy leszarom a karrierem, mikor elmentünk az orvoshoz, de...Azért csak nem akarom elveszíteni. De téged se!-csókoltam volna meg de elhúzódott.
-Suga, megértem. Elengedsz?-nézett karjára majd rám. Természetesen úgy tettem, ahogy kérte. Kivett a táskájából egy könyvet és azt kezdte el olvasni.
-De ugye ma velem alszol?-nem jött válasz. Lehet, na jó, nagyon nagy bunkó voltam vele, de most..mit csináljak neki? Nem akarok apa lenni..-Jó, akkor hozok tejeskávét.

2015.09.24.

~Kíra szemszöge~

Már lassan egy hónap telt el. A terhesség jelei is kezdtek jelentkezni.Yoongival azóta romlott a kapcsolatunk, de mindig segített. A fiúknak, ha menniük kellett valahova, nem mentem velük. Otthon sminkeltem ki őket, így Haneullal se tudtam találkozni, szerencsémre.
A srácoknak megint fotózásuk volt, én pedig otthon néztem a tévét. Megint előjött a hányinger. Futottam ki a fürdőbe, pont akkor értek haza a fiúk is, így meghallották, hogy hányok. Yoongi rohant fel hozzám, pedig Jin szokott.
-Itt vagyok, nyugi..-simogatta hátamat, miközben a hajam összefogta kezével. Nem ettem sokat, de az is kijött. Szörnyű ez..Mint minden hányáskor alig kaptam levegőt, ez most is így volt.
Mikor már úgy éreztem, hogy nincs minek kijönnie, lehúztam a wc-t. Gyorsan odamentem a csaphoz és megmostam a szám, ezt követve kimostam a fogaim is.
-Jól vagy? Miért nem szóltál, hogy rosszul vagy?-faggatott Suga.
-Akkor kezdett hányingerem lenni, mikor pont beléptetek az ajtón. Akkor jöttem a fürdőbe.-mondtam kicsit alig érthetően. Hisz' ki beszél fogmosás közben perfektül? Yoongi csak sóhajtott.
-Nehéz ez a terhesség..De nem látom, hogy kezd nőni a hasad.-nézte az előbb említett testrészem, amit meg is fogott.
-Ne tapizz!-köptem, ezzel végezve is. Visszaraktam a fogkefét és a krémet a helyére, majd visszamentem a szobába. Suga jött utánam, mint egy védelmező. Nem olyan szoros a kapcsolatunk, mint volt egy hónappal ezelőtt, de segítünk egymásnak. Habár Yoongi segítségére most jobban lesz szükségem, mint neki az enyémre.
-Ugye tisztában vagy azzal, hogy még mindig szeretlek?-kérdezte, majd megcsókolt, de hamar elváltunk.
-Nem zavar, hogy most hánytam? -néztem fel rá.
-Miért zavarna? -adott egy puszit ajkaimra.
-Még mindig nem gondoltad meg magad..?-jó, tudom, lehet idegesíti, de ez nekem fontos..
-Kíra, mondtam már..
-De ha igazán szeretsz, elviseled..Jó apa lenne belőled, hidd el!-fogtam meg mindkét vállát.
-Kíra! Légy szíves..-döntötte hátra fejét.
-Jó! Tudod mit? Elvetetem a gyereket! Ha ezt akarod..Tudom, hogy nem vagy odáig az ötletért, csak azért mondod, hogy ne sértődjek meg.-kerestem tekintetét.
-Ez nem igaz..-próbált megint számra tapadni, de most pisilni kellett. Igen, ez is a terhességgel jár.
-Ajj a fenébe is! -mentem wc-re.


~Yoongi szemszöge~

Részben igaza van, de nem szabad, hogy elvetesse. Az meg más tészta, hogy nem akarok lenni a gyerek apja..
Mikor végzett a fürdőben, szó nélkül lement. Én követtem. Nem szeretném, hogy a gyerek miatt romoljon a kapcsolatunk..A többiek ott ültek a kanapén. Kíra eléjük állt és elkezdett mondani valamit..Először magyarul, de aztán kapcsolt, hogy nem értjük, így átváltott angolra. Elbújva hallgattam a lépcsőnél, hogy mit mond.
-Srácok, hoztam egy döntést..-kezdett bele.


Sziasztok! :) 
tudom, hogy nem lett valami észbontó rész, de ennyit tudtam kihozni magamból. 
legközelebb rész vagy holnap, vagy szerdán lesznek.
Jó olvasást! :)